Vonatok és repülők – Chris Iveson írása 2019 Sze 10

– Mi az elképzelése a találkozónk legpozitívabb végeredményéről? – kérdeztem új ügyfelemet.
– Ma reggel – kezdte – lépcsőn mentem fel a 37. emeletre, mert nem tudok lifttel utazni! Bosszantó, de mégsem bánom ezt annyira, viszont rettegek a repüléstől és a vonatozástól. Gondom van a repüléssel és a vonatokkal, amelyeknek nem nyitható az ablaka. Pedig ilyen vonattal kell járnom dolgozni.”
Megoldásfókuszú brief terapeuta és coach vagyok, ami azt jelenti, hogy nincs hasznosítható elméletem az ilyen problémákra – vagy ehhez kapcsolódó bármely más problémára. Tehát azt sem tudom, hogyan magyarázom el ezt a problémát az ügyfelemnek, vagy hogy hogyan lehet azt megoldani. Tehát neki kell megoldani! Az én feladatom, hogy segítsem ebben. Ha segítségére tudok lenni abban, hogy megteremtse azokat a feltételeket, amelyek között végül képes lesz repülővel és vonattal utazni, akkor munkám elvégeztetett.
– Mi lenne a különbség akkor, ha tudna vonattal és repülővel utazni, és akár a liftet is képes lenne használni, ha éppen nincs kedve a lépcsőzéshez? – kérdezem ügyfelemtől. Ennek a kérdésnek az a célja, hogy kibővítse érdeklődésünk körét, és elvezessen ahhoz a kreatív fordulathoz, amely elő tudja mozdítani őt. Ha az A probléma megoldása azt eredményezi, hogy X, Y és Z tevékenységet képes lesz végrehajtani, akkor az X, Y és Z tevékenység végrehajtása valószínűleg az A probléma megoldásához vezet.
– Nos, először is képes lennék folytatni a munkát, mert jelenleg nem vagyok biztos benne, hogy sokáig képes vagyok-e erre. Éppen most hoztak be új, légkondicionált vonatokat a vonalon, amelyet használok. Korábban sikerült megbirkóznom az utazási félelmemmel, mert az ablakok nyithatók voltak, most pánikolok zárt ablakok mellett. Tegnap három vonatot kellett elengednem, mielőtt egyre fel tudtam volna szállni. Ráadásul úgy néz ki, a jövőben utaznom kell a munkám miatt. Eddig a legtöbb helyre el tudtam jutni autóval, de most azt akarják, hogy vállaljak nemzetközi utazásokat. Nagy előrelépés lenne, de ehhez szükséges, hogy tudjak repülővel utazni.
– És mi lenne a különbség, ha ezek a lehetőségek megnyílnának az ön számára: az utazás egyszerűsége, az előléptetés? – Ismételten egy kérdés a határok kibővítésére, a feltételek további azonosítására.
– Olyan nagy megkönnyebbülés lenne! Túl sok időm megy el arra, hogy a munkába meneteltől vagy a hazautazástól rettegek. Reggel aggódom, hogy hogyan jutok el dolgozni, és a munkaidő végeztével aggódom, hogy hogyan jutok haza. Igazán kimerítő!
– Milyen különbséget fog hozni ez a megkönnyebbülés; mi lép majd a kimerültség helyébe?
– Újra lenne életem – ne értsen félre, most is van életem – de jó lenne, ha meg tudnám élni a szabadságot!
– És ön szerint milyen változást hozna ennek a szabadságnak a megélése?  Nagyon fontos, hogy ne féljünk az ügyfél által remélt kimenetelek körének kibővítésétől. Minél szélesebb és általánosabb ennek a megfogalmazása, annál inkább képesek leszünk megteremteni azokat a feltételeket, amelyek megtörik az éppen aktuális patthelyzetet.
– Sokkal magabiztosabb lennék a jövőben, a munkámban, az egész életemben. Sokkal magabiztosabb!
Most megvan annak a megfogalmazása, ami számomra olyan, mint egy tökéletes szerződés, amely azonnal hatályba lép, és független a problémától vagy annak megoldásától. Így minden esélyünk megvan arra, hogy megvalósítsuk azt, amit az ügyfél szeretne.
– Képzeljük el, hogy holnap reggel felébred pontosan azzal a szabadsággal és magabiztossággal, amelyről korábban beszéltünk: szabadon folytatja az életét és teljes a jövőbe vetett bizalma. Mi lehet az első, amit észrevesz, amikor felébred?  Ez a lehetséges, preferált jövő leírásának kezdete, amelyben úgy döntök, hogy elkerülöm az utazás bármilyen említését. Ehelyett részletesen megvizsgáljuk a reggeli rutint, egészen az elindulásig. Ezután áttérünk a munkába érkezésre, arra, hogy viselkedésében és interakcióiban milyen részletekben fog percről percre megmutatkozni a hatása, ahogy ez az újfajta szabadság és magabiztosság érzékelhetővé válik, és arra, hogy milyen különbséget lát az este folyamán. Ezután kibővítjük a látókört a különbségekre fókuszálva, amelyeket a barátok és a család fog észrevenni. Ezek azok a „feltételek” (X, Y és Z), amelyek nagy valószínüséggel ahhoz vezetnek, hogy az ügyfelem képes legyen vonattal és repülővel utazni, sőt, liftet használni, amikor csak kedve tartja (az A probléma megoldása).
A végén rövid időt fordítunk egy skálán arra, hogy a remélt jövőkép mennyire működik már most, és egy hónappal későbbre megbeszéljük a következő találkozást. Ez az ügyfelem egy hónappal később ki akarta próbálni a repülést. És elfogadta az előléptetést.

A szerző Chris Iveson, pszichoterapeuta, coach, tanár, a londoni BRIEF (Centre for Solution Focused Practice) társ-alapítója. Az írás eredetileg a BRIEF blogján jelent meg. 
Fordította: Kovács Tünde
No Comments

Sorry, the comment form is closed at this time.