Bevitték a coachingot és a pozitív kommunikációt az iskolába – nőtt a tanulmányi átlag 2019 Már 06

A kecskeméti Piarista Iskolában egy éve coachok dolgoznak a gyerekekkel. Az iskola vezetése így próbálja kezelni a figyelemzavart, a tanulási problémákat és az agresszív viselkedést. Már mutatkoznak az eredmények, volt, ahol mérhetően nőtt a tanulmányi átlag.

(A szöveg eredetileg a Forbes magazin 2019 márciusi számában jelent meg.)

Figyelemzavar, tanulási problémák, agresszív viselkedés, klikkesedés és bullying – nincs olyan iskola ma Magyarországon, mely ne találkozna ezekkel a problémákkal. A legfrissebb adatok az UNICEF szeptemberben nyilvánosságra hozott nemzetközi jelentéséből olvashatók ki: minden negyedik gyereket bántalmaztak már az iskolában – szóval, vagy tettel. Arról, hogy mi áll ezeknek a problémáknak a hátterében, vagy éppen mi lehet a megoldás, nem igazán hallunk, és tény, hogy az intézmények kezében nagyon kevés forrás és eszköz van a változtatásra.

Úgy tűnik, a kecskeméti Piarista Iskola talált egy megoldást. A lapunknak küldött tájékoztatás szerint először néhány tanár kezdett közelebbről ismerkedni az úgynevezett brief coaching módszertanának egyik alapját jelentő, pozitív visszajelzésre épülő kommunikációval.

Göntér Mónika, a SolutionSurfers tréner-coach munkatársa az elsők között volt itthon, aki iskolai keretek közé vitte a coaching technikát. Mont mondja: “Könnyű dolgom volt a tanári kar tagjaival, hiszen a piarista szemlélet eleve magában hordoz egy úgynevezett személyes kísérést, ami ugyan más módszertannal működik, de a diákokra való extra figyelem áll a középpontjában. Úgy gondoltuk ez kiváló terep lesz arra, hogy folytassuk az iskolai coaching kiterjesztését, így tavaly megkaptuk a lehetőséget, hogy a szülők beleegyezésével 17 gyerekkel kezdjünk egyéni munkát, heti rendszerességgel. A kecskeméti már a sokadik olyan iskola, ahová bevihettük a megoldásközpontú szemléletet, és ismét bebizonyosodott, hogy aprónak tűnő változtatásokkal is óriási lépést lehet elérni az egyéni és a közösségi fejlődésben.”

A brief coachingban a szakembernek magát a problémát nem is feltétlenül kell ismernie ahhoz, hogy segítsen a változás felé vezető úton. Ez talán még könnyebbé teszi a gyerekekkel való hatékony munkát, hiszen ők nehezebben mondják el, vagy egyáltalán ismerik fel, hogy mi áll szorongásuk, tanulási zavaruk vagy éppen a beilleszkedési gondjaik mögött. Ez a módszer arra koncentrál, hogy miként lehet az ideális megoldás felé a leghatékonyabb lépésekkel eljutni.

Telek Péter Pál, a kecskeméti Piarista Iskola tagozatvezető tanára szerint a coaching a diákoknak és az oktatóknak is újdonsággal szolgált.

“Bár a piarista oktatási gyakorlatban nagyon ott van a személyesség, a partneri viszony, azért a hazai oktatási rendszerben még mindig inkább a poroszosság jellemző. A megoldásfókuszú szemléletmód bevezetésével napról napra szembesülünk a pozitív gondolkodás hatalmával – és azért valljuk be, ez itthon nem olyan jellemző” – mondja Telek Péter Pál, aki maga is változtatott módszerein.

“Rávezetett arra, hogy felismerjem, hogy a pozitív visszajelzések nem az erősségeim, egyszerűen azért, mert én is úgy szocializálódtam, hogy ami jó, azt nem kell külön észrevételezni, mert az a normális. Most már, ha dolgozatot javítok, akkor nem a hibákat jelzem pirossal, hanem inkább a jó válaszokat pipálom ki. Kicsivel több munka nekem, de jobb érzés a diákoknak.”

Csoda persze nem történt, nem szállt el egy pillanat alatt az összes diák gondja és problémája, de egyéni és közösségi szinten is mérhető a fejlődés. Volt olyan gyerek, aki az önkontroll problémáin tudott változtatni, egy korábban coacholt iskolai közösségben pedig mérhetően nőtt a tanulmányi átlag.

A kísérlet abban erősítette meg az iskola vezetését, hogy a gyerekek manapság sokkal reflektívebbek, mint korábban. Ha partnerként kezelik őket, akkor el tudják mondani, hogy mire van szükségük ahhoz, hogy teljesítsék a feléjük irányuló elvárásokat. A korábbi uniformizált rendszer helyett tehát ma már egyéni megoldásokra van szükség. A brief coaching pozitív szemlélete nem a hiányosságaiban erősíti meg a tanulókat, hanem inkább arra világít rá, hogy ki, miben jó. Így a fókusz áttevődik az egyéni és a közösségi célok elérésére, a diákok egy elfogadóbb és támogatóbb közegben fejlődhetnek.

képtwinsfisch // Unsplash